Sokszor érezzük, hogy megbénít a félelem. Meggátol abban, hogy bátran cselekedjünk bizonyos helyzetben. Lépnénk, de valami megfoghatatlan és megmagyarázhatatlan ok miatt képtelenek vagyunk bármiféle cselekvésre.
Nincs olyan ember ezen a Földön, aki valaha ne találkozott volna ezzel az érzéssel. Ezt bizonyossággal garantálom Neked.
Nem vagy egyedül a felélemmel való küzdelemben.
Elōbb vagy utóbb, tudatosan vagy tudattalanul, de mindenki megküzd vele. Van aki a szüleivel folytatott kapcsolódásban, van aki a szerelemben, van aki az iskola falai között, van aki a színpadon, van aki egy komoly betegség kapcsán, van aki a Formula 1 versenyen, van aki a munkahelyen, van aki autóvezetés közben a volán mögött, van aki az Olimpián, van aki a konyhában vacsora elkészítés közben és még megannyi területen. A környezetük, a közegük ezeknek az embereknek teljesen eltér még a társadalmi rétegük is különbözhet azonban ami mégis összeköti ōket, az az ÉRZÉS.
A félelem gúsbakötō érzése.
Miért van jelen a félelem az életünkben? Mi a célja? Miért okoz annyi kínt, tétovázást, akadályt?
A félelem egy navigátor, egy edzō, egy karmester, egy világítótorony, aki megmutatja az irányt.
A félsz érzése nem azt az irányt mutatja, ahol könnyū lépdelni. Nem azt az irányt mutatja, ahol az égi manna az ölünkbe hullik egyik napról a másikra. Azt, az utat mutatja, amerre mennünk kell, azért hogy egyre jobbá és jobbá válhassunk. És nemcsak, hogy jobbá válhassunk, hanem elérjünk oda, ahová igazán menni szeretnénk, ahová mennünk kell. Célja, hogy rámutasson arra a részünkre, amely a fájdalmak és a traumák miatt megrekedt az idōben és ez a jelenben meggátol minket a haladásban.
Miért tanít a félelem fájdalmasan?
Hiszen, ha minden lágy, kellemes, örömteli és kiegyensúlyozott lenne akkor eszünkbe se jutna az adott dolgon, helyzeten változtatni, fejlōdni. Nem igaz? De az élet alapvetō mechanizmusa a fejlōdés. Semmi sem történik okvetlenül. Ebbōl adódóan fejlōdni csak a kényelmetlen, nyomasztó helyzetekbōl, érzésekbōl, tapasztalatokból lehetséges. A félelem nem az ellenséged. Csupán így adja a lélek az elme tudtatára, hogy itt és most légy éber, itt van rád most szükségem.
A lélek akkor nyugszik meg, ha meghallják. A félelem a lélek néma kiáltása segítségért. A félelem és a szorongás azt jelzi, hogy a lélek letért az útjáról. Felhívja a figyelmet, arra hogy ott belül valaki elveszettnek érzi magát.
Mi a megoldás? Hogyan lehet lecsendesíteni a félelmet?
Találkozol ÖNMAGADDAL. Minden félelem, amely addig hangosan, zabolázatlanul hangzott, ekkor teljesen elveszíti hatalmát az elmédben. Megszūnik a szorongató érzés. Ez egy szépen lassan kibontankozó folyamat, de annál megnyugtatóbb.
Tekinthetjük egyfajta játékrendszernek is a félelemmel való szembenézést, amely egy bizonyos szabályzat alapján mūködik. Ahhoz, hogy a célba érjünk, hogy beteljesüljön az álmunk elōtte teljesíteni kell bizonyos szinteket, hogy személyiségünk fejlōdhessen és összhangba kerüljön a kitūzött vággyal. Ha nincs meg a harmónia az ember és a vágya között, az álom nem képes valósággá formálódni. Ez törvény. Szóval amíg ezeken a szinteken lépegetsz a játékban türelmesnek kell lenned önmagaddal. Különbözō erényeket sajátítasz el, amelyektōl napról napra, lépésrōl lépésre jobban érzed magad. Tisztábban látod az eseményeket, az érzéseidet, a gondolataidat és cselekedeteidet. Amikor szert teszel erre a belsō erōforrásra, perspektíva váltásra a legcsodálatosabb dolog fog történni a személyes játékodban. Új pozitív érzések, nézōpontok megtapasztalásának leszel a szemtanúja. Az fogod érezni majd kicsattansz valamitōl. Lehet elsōre még megnevezni sem fogod tudni azt a valamit, de érezni fogod, hogy ez most valami teljesen más . Ehhez pedig nem más vezetett el mint, a félelemmel való küzdelem és a bátorságod.
A bátorság együtt jár a félelemmel. Nem léteznek egymás nélkül. Elōször félelemként jelenik meg bennünk. Ez az ō álruhája de te bármikor átöltöztedheted bátorsággá.
Hát nem könnyebbség így tekinteni rá? Így tud átalakulni egy negatív érzés pozitív érzéssé. Így ōrzi tehát a félelem a legnagyobb ajándékainkat.
A FÉLELEM REAKCIÓ, A BÁTORSÁG DÖNTÉS.
Remélem, tetszett az írásom és segített egy könnyedebb perspektíva kialakításában.
Szeretettel,
Betti
